Látogasd meg a hajdani Abaúj vármegye legszebb kastélyait

Hála gazdag történelmünknek, sok kastély épült az évszázadok során Magyarországon. Több olyan is van, amiről talán életünk során nem is hallunk. Most bemutatunk három csodás kastélyt az egykori Abaúj vármegye területéről, amelyet érdemes meglátogatni!

 A Melczer-kastély a Hernád folyó völgyétől keleti irányban, közel az országhatárhoz bújik meg a Zempléni-hegység zöldellő magaslatai között, Kéked község belterületén. A kora középkori idők óta, az írásos forrásokban említett jobbágyfalu területén már állhatott földesúri udvarház, de a jelenlegi épületet csak a XVII. század első évtizedében alapozta meg a Kékedi nemesi család. A jelentős birtokkal rendelkező Kékedi középnemesi família akkoriban divatosnak számító reneszánsz várkastélyt emeltetett, vagyis elsősorban már a kényelmi szempontokat helyezte előtérbe. Az épület sarkait kerek tornyok tagolták, valamint a várkastély udvarát magas lőréses kőfal védelmezte. A legkülső védelmi övezetet egy mély vizesárok jelentette, melyen felvonóhíd ívelt át.

Fotó: varak.hu

A Thököly-féle háború során a kurucok kifosztották a várkastély termeit. A háborús pusztításokat sokáig nem tudták helyreállítani, még egy 1708-as feljegyzés szerint is az egykor szebb napokat látott épület „puszta és rongyos”. 1772-ben Melczer Pál elzálogosította tulajdonrészét Ferenc nevű unokaöccse özvegyének. Miután sikerült elegendő pénzt összegyűjtenie földesurának, megkezdődtek az omladozó épületszárnyak helyreállítási munkálatai. Homlokzatát 1863-ban a romantika stílusjegyei szerint átalakították, de alapfalaiban megőrizte az eredeti várkastély elrendezését. 1979-ben történt meg régészeti kutatása és műemlékvédelmi helyreállítása.

A Rákóczi-kastély Felsővadász területén látható műemléki épület. A kétszintes (eredetileg egy emeletes) épület összetett alaprajzú, sávosan vakolt, romantikus stílusú. A díszteremben II.Rákóczi Ferenc portréja és korabeli bútorok találhatók.

A felsővadászi Rákóczi-kastély napjainkban (fotó: kastelyok.com)

Az erődített várkastélyt a 16. században a Rákócziak építették, de 1567-ben Hasszán temesvári pasa megostromolta és felgyújtotta. Királyi adomány útján 1713-ban báró Meskó Jakab tulajdona lett a II. Rákóczi Ferenctől elkobzott kastély. A Meskó családtól az 1800-as évek elején gróf Vay Ádám vásárolta meg, s utódai birtokában volt 1945-ig. Mindkét család bővítette és alakítgatta a kastélyt, az 1860-as átépítés során nyerte el ma jellemző romantikus stílusát, és akkor építették rá a második szintet is. Az épületben nyitották meg a környék első postahivatalát 1871-ben.

A Meskó családtól az 1800-as évek elején gróf Vay Ádám (II. Rákóczi Ferenc fő bizalmasának leszármazottja) vásárolta meg, s a Vay család birtokában volt 1945-ig. Mindkét család bővítette és alakítgatta a kastélyt, az 1860-as átépítés során nyerte el romantikus stílusát. A kastély a második világháború utáni évektől általános iskola lett.

A kastély körüli park a korabeli divatnak megfelelően bővelkedett növényritkaságokban, ám a II. világháború után ezeket a fákat kivágták. Egyedül egy páfrányfenyő (Ginkgo biloba) maradt csak meg. A kastély bútorainak és a Vay család könyvgyűjteményének is csak a töredéke maradt fenn.

A kastély 1954 óta általános iskola, majd 1956 óta körzeti általános iskolaként működik.

Fotó: kastelyok.com

Pusztaradvány fő nevezetessége a központjában fekvő Pallavicini-kastély. A domboldalon álló, ősfás park közepén található kastély klasszicista stílusban épült. A téglalap alaprajzú kastély a domborzat következtében főhomlokzatán emeletes, míg hátsó oldalán földszintes magasságú. Főhomlokzata közepén timpanonos rizalit emelkedik ki, felső részében a Pallavicini család címerével, míg jobb oldali oldalhomlokzata egy kisméretű bővítménnyel egészül ki. Hátsó homlokzatát is a középen kilépő timpanonos rizalit határozza meg. A nyílásokon vakolt ablakkeretezést, míg a sarkokon kváderezést láthatunk.

A kastély egykori tulajdonosa, a Pallavicini család olaszországi eredetű. Az „őrgróf” címet 966 óta viselik. A család Edvárd őrgróf révén egy 1827 törvény által nyer magyar honfiságot. Az őrgrófi cím viselésére egy 1868-as legfelsőbb kézirat révén nyernek jogosultságot. Pallavicini János őrgróf, a kastély tulajdonosa, diplomáciai szolgálatot töltött be több európai állomáshelyen. Az őrgróf diplomáciai munkájának befejezését követően Pusztaradványba vonult vissza és ott is élt haláláig.

A 2000-es ávekben teljesen felújított kastély jelenleg magántulajdonban van, kastélyszállóként működik. A kastélyhotel belső berendezése a 19.század hangulatát idézi másfél évszázados biedermeier bútoraival, 100-120 éves felújított lámpatesteivel.