Abaújról dióhéjban

A történelmi Abaúj vármegye nevét az Aba nemzetségről, illetve az általuk épített Abaújvárról kapta. E festői szépségű vidék Trianont követően az ország középső részéből peremvidékké vált. Ma közigazgatásilag Borod-Abaúj-Zemplén megye része. Az abaúji térség természetföldrajzi szempontból két nagy régióhoz kapcsolódik: az Északi-Középhegységhez és az Alföldhöz.

Abaúj vármegye címere (forrás: magyarcimerek.hu)

Abaúj vármegye Magyarország egyik vármegyéje volt a 13. századtól 1881-ig, a Hernád folyó alsó szakasza mentén a Kassától Szikszóig terjedő területet foglalta magába. Abaúj-Torna vármegye az 1881. évi LXIV. törvénycikk értelmében a korábbi Abaúj és Torna megyék egyesítésével jött létre.

Abaúj vármegye térképe (forrás: maps.hungaricana.hu)

1920-ban a trianoni békeszerződés után a vármegye magyarországi területe 1690 négyzetkilométerre, a lakók száma 92358-ra, a települések száma pedig 138-ra esett vissza. A megye székhelye Kassáról Szikszóra került. A csonka vármegye nem rendelkezett kórházzal, ekkor döntöttek a szikszói kórház felépítéséről. 11 település kívánta, hogy Zemplénhez csatolják őket, hiszen közigazgatásuk ellehetetlenült. Abaúj-Torna a Hegyköz 15 községéből, füzérradványi központtal szolgabírói kirendeltséget létesített. (A neve később hegyközi kirendeltség, központja Füzérkomlós lett). A belügyminiszter a 149.218/1923. számú határozattal vetette el a vármegye Zemplénnel való egyesítés tervét. 

1938-ban az első bécsi döntés értelmében Abaúj-Torna vármegye területe ismét kiegészült, székhelye pedig újra Kassa lett. A második világháború után a bécsi döntések érvényüket vesztették, és visszaállították az 1938-as csehszlovák-magyar határt, az elnevezését egyszerűsítették Abaúj vármegyére. Az 1950-es megyerendezés eredményeként Abaúj megye Borsod-Gömör és Zemplén megyékkel egyesülve Borsod-Abaúj-Zemplén megye részévé vált.

Abaúj térsége ma nagyjából a gönci, szikszói és encsi járások területetit fedi le. A gönci járás 2 várost foglal magába (Gönc, Abaújszántó) és 30 községet, népessége 18 722 fő. A szikszói járshoz egy város (Szikszó) és 23 község tartozik, melynek népessége 17 501 főt ölel fel. Az encsi járáshoz szintén 1 város (Encs) és 28 község tartozik, lakossága 21 562 fő.