A Bódva-völgy természeti kincsei

A Bódva-völgy Észak-Magyarország és Dél-Szlovákia egyik jelentős ökológiai folyosója, vagyis olyan terület, amely természetes és természetközeli élő- helyek közötti biológiai kapcsolatot biztosít, ezzel elősegíti a fajok vándorlását, terjedését és ezáltal a biológiai sokféleség megőrzését. A Bódva-völgy természetes, természetközeli és agrár élőhelyek láncolata: a szántóföldek között foltokban a láprétek, kaszálók, holtmedrek és maga a Bódva bújik meg. Az egykori élőhelyeket évszázadok óta az emberi tevékenység alakítja. A nedves réteket, elárasztott földeket többnyire lecsapolták, majd feltörték és szántóként hasznosították. A Bódva egykori kanyargós medrét kiegyenesítették, a kanyarokat levágták. Íme a mi szubjektív válogatásunk, hogy mi az, ami feltétlen látni kell a Bódva völgyi természetből!

Kojsói-havas

A Felvidék keleti részének egyik legszebb kilátását adó Kojsói-havas nem véletlenül kedvelt célpontja a turistáknak. Az 1246 méter magas hegycsúcs könnyű megközelíthetősége és a tetőről nyíló páratlan panoráma miatt télen-nyáron kellemes program a természet kedvelőinek.

(fotó: turaddikt.blog.hu)

Szepes-Gömöri-érchegység (Volovské vrchy)

A Szepes-Gömöri-érchegység Kelet-Szlovákia mintegy 70 km hosszú és 30 km széles kiemelkedése. Északról a Káposztafalvi-mészkőhegység – Szlovák Paradicsom (Slovenský raj), a Hernád-medence (Hornádska kotlina), keletről a Kassai-medence (Košická kotlina), délről a Gömöri-mészfennsík (Slovenský kras), nyugatról a Murányi-fennsík (Muránska planina) határolja. Területe 1320 km2.
Felületét főleg dombok alkotják, magasságuk 300-600 m-rel a tengerszint felett mozog. A hegység legmagasabb pontja az Aranyasztal (Zlatý stôl), 1322 m magas. További csúcsok: Volovec 1284 m, Pipitka (Pipítka 1225 m), Kojsói-havas (Kojšovská hoľa, 1246 m). A hegységet nagyrészt erdő borítja, főleg luc- és jegenyefenyő. Bükkös és tölgyes inkább a hegység déli oldalán található.
A Szepes-Gömöri-érchegységben a középkorban aranyat, ezüstöt, rezet, higanyt és vasércet bányásztak. A legjelentősebb bányák Gölnic-völgy (dolina Hnilca), Szomolnok- (Smolník) és Szlovinka-patak (Slovinský potok) völgyében voltak, ahol több város jellegű település is keletkezett (Gölnicbánya (Gelnica), Ötösbánya (Rudňany), Merény (Nálepkovo – régebben Vondrišel), Szomolnok (Smolník).

KÖRNYÉKE: Gölnicbánya (Gelnica), Igló (Spišská Nová Ves), Krasznahorka (Krásna Hôrka), Gömöri-mészfennsík (Slovenský kras), Betlér (Betliar), Dobsina (Dobšiná), Káposztafalvi-mészkőhegység – Szlovák Paradicsom (Slovenský raj).

(fotó: ephoto.sk)

Szádelői-völgy

A Gömör-Tornai-karszt leglátványosabb szurdokvölgye

A Szádelői-völgy a Gömör-Tornai-karszt legszebb és legnépszerűbb kirándulóhelye. A karsztvidék szlovákiai oldalán, a magyar határtól pár kilométerre fekvő 3 km hosszú, 2-300 méter mély, látványos szurdokvölgyben gigászi, vakítóan fehér mészkősziklafalak, tornyok közt, bájosan zúgó erdei patak mentén követjük a kényelmes tanösvény útvonalát, majd felkapaszkodunk a Szádelői-fennsík idilli karsztplatójára, ahonnan káprázatos kilátás nyílik a szurdok vad sziklabirodalmára.

(fotó: gemer.sk)

Áji vízesések

A Szádelői völggyel csaknem párhuzamosan elhelyezkedő Áji szurdökvölgy egyik érdekessége az Áji vízesés -sorozat. A több kisebb nagyobb teraszról lezúduló Garádics patak helyenként szép vízeséseket alkot. A lezúduló víz hangja már messziről jelzi jelenlétüket, mely sajátos hangulatot kölcsönöz a helynek. A legnagyobb 6,6m magas, további három magassága is meghaladja a 4 métert. A völgyben húzódó autóútról letérve könnyen megtalálhatjuk őket.

(fotó: kosiceregion.com)

Görgői vízesés

A házak közt megbújó vízesés és a falu fölé magasodó meredek karsztos domboldal, teszik különlegessé Görgőt. A mésztufa teraszokon kialakult vízesés 14 méter magasból zúdul alá Tornagörgő történelmi központjában. A falu határában eredő Nagy Fej forrás táplálja, továbbfolyva pedig a Görgői halastóba ömlik. A halastó mocsarai, nádasai, vízimadarai – többek között gém, réce, nádirigó, jégmadár, nádi poszáta – szintén magával ragadóak.

(fotó: turaddikt.blog.hu)

Jászói-barlang

A Szlovák Karszthegység keleti peremén található a Jászói barlang. Gazdag cseppkődíszítéséről, érdekes sziklaalakzatairól, járatainak többszintes kifejlődéséről, fajgazdag denevéreiről, régészeti leleteiről és figyelemfelkeltő történelméről ismert. A Szlovák- és Aggteleki-karszt barlangvilága részeként a világ természeti örökségének jegyzékébe is bekerült.

A Bódva folyó földalatti szakaszának tevékenysége által keletkezett. Az újkőkorban (neolit) élt emberek már lakták, miközben a helyi lakosok már a középkorban is ismerték, amikor a tatárok és törökök elől ide menekültek. A barlang bejárata a Jászói-szikla lejtőin, 257 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Folyosói ötszintűek és elérik az összesen 2 811 m hosszúságot. A jelenleg megtekinthető útvonal 720 m hosszú és abszolválása megközelítőleg 45 percig tart. A Jászói barlangot valószínűleg a jászói premontrei monostor szerzetesei fedezték fel, és már 1846-ban a nyilvánosság elé tárták. A barlang falain történelmi feliratok is fennmaradtak, pl. a huszita háború idejéből. A Denevérek dómja elnevezésű szakaszt allergiás és asztmás gyerekek barlanggyógyászati kezelésére használják.

(fotó: ssj.sk)

Rudnoki bányató

Elgondolkodtató, vajon mi lehetne ideális egy forró nyári napon, ha a víz közelébe vágyunk. A kissé kavicsos homokdűnék közül kibukkanó Rudnoki bányató például kiváló hely a fürdésre, ha netán kedvünk támad egyet csobbanni. A türkizkék víz – és az évek során kialakuló meredek mészkőfal, amely körbeöleli ezt a tájat – felér egy kisebb olasz riviérával. A tó közel 23 fokos vize ideális a felfrissüléshez. A talajt alkotó lágy mészkő kellemes érzést nyújt a lábaknak. A vízben élő apró halak pedig, amint érzékelik a jelenlétünket, azon nyomban dolgukat végezve leszedik lábunkról az elhalt hámsejteket, ami által felérnek egy spa-kezeléssel. Noha ez a tó tökéletes egy kiadós úszásra is, arra viszont figyelmeztetek, hogy a mélysége kiszámíthatatlan, ezért még a bátrak körében is ajánlatos a vigyázatosság.

(fotó: amikassa.sk)

style=”position: absolute; top: 4.06cm; left: 0cm” A Bódva-völgyi tanösvény az Aggteleki Nemzeti Park tanösvényeinek egyike. Hossza 2,5 km. Gyalogosan, terepjáró gépkocsival, illetve (nehézkesen) kerékpárral járható. 2005-ben alakították ki, majd 2011-ben többé-kevésbé felújították.Perkupán, a 27. út mellett, a fagylaltozó előtti téren felállított információs táblától indul, végpontja a Köszvényes-kútnál működő Bódva-völgy Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Táborban van.

(forrás: mme.hu)

A tanösvény hivatalosan augusztus közepétől október végéig, a tábor működési idejében látogathatóásai:

1. Perkupa kultúrtörténeti nevezetességei.
2. A Bódva völgye és az özönnövények.
3. A gyertyános–tölgyesek.
4. A Bódva.
5. Holtmeder.
6. Ligeterdő.
7. Kaszálórét.
8. Madárvonulás-kutató tábor.

A Bódva-völgy szemet gyönyörködtető természeti kincsit nem lehet egy nap alatt bejárni, érdemes már ma elkezdeni feltérképezésüket. Túrabakancsot fel!