A Bódva-völgy épített öröksége

A Bódva-vögy települései az épített kulturális és történelmi örökségüket tekintve is igen gazdag hagyatékkal rendelkeznek. Számos szakrális emlék, emlékhely, múzeum, tájház található a térségben, most ezekből szedtünk csokorba néhányat.

Szent Rókus kápolna (Szepsi)

A Szent Rókus kápolna az 1831-ben kirobbant kolerajárvány áldozatainak emlékére és szent Rókus tiszteletére építették a város északi részében a domboldalon. A járvány hat hét alatt 212 lakos halálát okozta. Az 1872-es járvány 34 áldozatot követelt. A kápolnában az áldozatok emlékére, minden évben szent Rókus ünnepén, búcsúi szentmisét szolgálnak.

(fotó: mapio.hu)

Római katolikus templom (Szepsi)

A római katolikus templom a történelmi városközpont egyik domináns épülete. Korabeli írások szerint már 1290-ben létezett a településen kőtemplom, melyet a XV. században, Mátyás király idejében átépítettek gótikus stílusban, egy időben a Kassai Szent Erzsébet Dómmal.Először háromhajós, majd a későbbi barokk stílusú beavatkozások folyamán (XVIII. sz.) átépítették. A templom a Szentléleknek tiszteletére van felszentelve. S talán ezzel összefüggésben van a város címerében a Szentlélek szimbóluma, a kiterjesztet szárnyú galamb, amely a főoltár feletti mennyezeten is látható. A főoltár 1896-ban készült el. A templomtorony a nyugati oldalon található, és három harangja van Ezen az oldalon van a kórus is, mely három oszlopon van elhelyezve.A mondák szerint az ellenreformáció elhíresült alakja Herkó János, ferences atya volt, aki legendává vált és népi szólásban is megörökítették mint herkópátert. Az egyházhoz fanatikusan ragaszkodó páter a katonák élén, fegyverrel a kezében próbálta visszatéríteni a protestánsokat. A templom oldalfalán látható a róla készült dombormű, halálának évével – 1686. A templom műemlékké van nyilvánítva.

(fotó: mapio.net)

A református templom (Szepsi)

A református templom szintén a történelmi központban található a XVIII. századi templomépítési engedély szerint a katolikus templomtól 200 lépésre. 1773-ben, klasszicista stílusban épült. A torony csak 1789-ben lett felépítve, ma két harangja van. Renoválva 1876-ban, 1922-ben, 1951-ben és az utolsó javítások 1997-1999-ig tartottak. Jellegzetessége az újonnan faragott szószék.

(fotó: mapio.net)

Bormúzeum (Szepsi)

A Városi Művelődési Központ épülete alatt lévő pincéből alakult a Szepsi Laczkó Máté Bormúzeum. Maga az épület a 19. század végén épült. Az alatta lévő pince sokkal régebbi és nem tudni hányszor, milyen célból és kik által lett átalakítva.

Szepsi Laczkó Máté 1576-ban született Szepsiben és 1633. január 20-án halt meg Erdőbényén. 1614-től erdőbényei prédikátorként és a Lórántffy család udvari lelkészeként említik nevét. Az erdőbényei református prédikátor az 1620-as évek végén készítette az újhelyi „Orémusz” – dűlőben lévő szőlőjében termett mustból az első aszú bort. Ezzel ajándékozta meg Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszonyt 1631-ben, húsvéti bor gyanánt. Korának jelentős történésze, krónikása és irodalmi szempontból is jelentős egyénisége volt.

Szót kell említenünk a Történelmi Borútról is, melynek története a XII.-XIII. századra vezethető vissza. A Borút Kassán és Szepsin át vezetett, egészen Lengyelországba. Ennek következtében Szepsi kereskedelmi csomóponttá változott és az akkori kereskedők nemcsak átutaztak, de árújukat, borukat is tárolták az itt folyamatosan megépített két – három emeletes pincékben, melyek még ma is megtalálhatók a főutcai lakóházak alatt.

A pincében látható fafaragásokat, népművészeti munkálatokat Ulman István, a kovácsolási munkálatokat pedig László Ottó népművész mesterek készítették. Érdekes a batyuszerű üreg, melyekből pontosan 4 található a múzeumban. Ezeket egykor gabona tárolásra használták. A pince eredeti középkori hangulatát többek között a tégla bolthajtás, darázskő és egyéb építőanyagok adják, melyek azt sejtetik, hogy a pince több ízben is át volt építve.

(forrás: kulturamoldava.sk)

Szepsi Csombor Márton emléktábla (Szepsi)

A városi parkban található. Szepsi Csombor Márton (1595-1622) az első magyar nyelvű útleírás az Europica Varietas szerzője. Ebben a műben az 1616-1619-es európai körútját írja le. Meglátogatta Lengyelországot, Dániát, Hollandiát, Angliát, Franciaországot. Német- és Csehországon keresztül tért haza. A könyv 1620-ban jelent meg Kassán, mikor az akkori kassai bíró Bocatius, Alvinczi Péter ajánlására alkalmazza Csombort, mint a Kassai Iskola rektorát.

Később Varannóra kerül a Nyári családhoz, ahol Udvari schóla címmel megírja az első magyar erkölcstant, mint alapvető pedagógiai művet. A jeles szerzőt, Csombor Mártont, a Strassburgi Akadémia tagjává választották. Fiatalon halt meg pestisjárvány áldozataként, sírhelyét nem ismerjük, de az utókor őrzi emlékét.

(fotó: mapio.net)

Városi Néprajzi Múzeum (Szepsi)

A városi múzeum a régi kovácsműhely épületében lett elhelyezve (Fő utca 130. sz.). A kőépület 1850 körül épült. Az első részben jellegzetes kovácsműhely van, melyben nyitott tűzhely, és az eredeti kovács eszközök találhatók – lókötő és etető hely. A műhely utáni három Szepsi gazdag céhjeire emlékeztetnek (pl. a csizmadia céh). A középső helység egy berendezett konyha a XIX. sz. vége és XX. sz. elei használati eszközökkel. A hátsó helységben (kis galéria) Szepsi vonatkozású festmények és fénykép látható. A kiállított tárgyak a kalapos-, szabó-, és mézeskalácsos mesterek használati eszközei. Az udvaron mezőgazdasági felszerelés, és egyéb érdekesség látható.

Szojka-kapu (Szepsi)

Másolata 1996-ban a református templom melletti parkban volt felállítva, egykori helyétől nem mesze, a Fő utca 33. sz ház előtt. Ez a fakapu az 1795-ös tűzvészben, mikor a városban szinte minden leégett, csak a templomok falai maradtak meg, csodamód, kicsit megpörkölve de a kapu megmaradt. A Latin felirat „égtem, égtem, de el nem égtem…” emlékeztet az eseményre. Az eredeti kapu a Kelet Szlovákiai Múzeum udvarán található Kassán.

(fotó: moldava.sk)

Csillagvizsgáló és Planetárium (Mecenzéf)

Az obszervatórium 1997 óta működik a településen, 2009-től a Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ irányítása alatt áll. Számos projektbe bekapcsolódnak. 2015-ben például a csillagvizsgáló munkatársai élő adásban közvetítették az évtized egyik leglátványosabb természeti jelenségét, a napfogyatkozást.

(forrás: travelguide.sk)

Schuster család filmművészeti múzeuma (Mecenzéf)

A Schuster család kinematográfiai múzeuma, rendkívül gazdag és sokféle történelmi gyűjteményével, Szlovákiában az egyik egyedi múzeummá vált. 2007. november 1-jétől nyílt a nyilvánosság számára és egész évben nyitva áll. A kiállított gyűjtemény Rudolf Schuster egész életen át tartó gyűjtési erőfeszítéseinek eredménye. Ritka kiállításokat tartalmaz, amelyek dokumentálják a dokumentumfilm úttörőjét Szlovákiában. Filmkamerák, a 20. század elejétől kezdve 35 mm-es filmhez használt fakamerák, az 1930-as évek filmkamerái, különféle formátumú kamerák 8 mm-es, 16 mm-es filmekhez, amatőröktől professzionálisig, valamint színes televíziós kamerák.

Rudolf Schuster, a lelkes fotográfus és a filmtechnika csodálója fiatalon kortól kezdve gyűjtött és összeszerelt fotó- és filmművészeti technológiákat azzal a szándékkal, hogy emlékhelyiséget hozzon létre született házában, Medzevben.

(forrás: travelguide.sk)

Ahogy a neve is sugallja, a múzeum elsősorban a filmművészeti technikákra összpontosít, de a képalkotó technikák más formáit is gazdagon képviselik. A kiállítás alapját képező gyűjteményelemeket Rudolf Schuster saját gyűjteményével, ajándékával vagy vásárlásával szerezte meg.

A „freskófalu” (Bódvalenke)

2009 óta Pásztor Eszter kezdeményezésére az Európa Műhely Kulturális és Közművelődési Társaság roma művészeket kér fel a tűzfalak kifestésére (ehhez a kiválasztott falat újravakolják). 2010 szeptemberétől a program fő támogatója a Magyar Református Szeretetszolgálat Közhasznú Alapítvány.

(fotó: Sokszínű Vidék)

Bár a képekről Bódvalenkét mind gyakrabban „freskófalunak” hívják, ezek a képek valójában nem freskók, hanem seccók, mivel a festéket a megszáradt vakolatra viszik fel. Ezzel az egész világon egyedülálló látványossággal próbálnak turistákat csábítani a helyszínre; egyúttal az infrastruktúrát is próbálják fejleszteni.

Jászói prépostság

A Jászói prépostság alapítójának neve és keletkezésének éve nem ismert. Annyi azonban bizonyos, hogy a prépostság, már a 12.században fennállt és királyainkon kívül, az Aba nemzetség több tagjában is lelkes pártfogókra talált. E Keresztelő Szent Jánosról elnevezett prépostság a magyarországi premontrei prépostságok közül a legelsők egyike volt.

(fotó: slovakiatravel.sk)

A Szent László-templom alapjaira épített növénytemplom

Mivel ez a templom a Szlovák Paradicsom közvetlen közelében található, felújításához a környezetvédelmi hivatal csak természetes anyagok és környezetbarát technológiák felhasználását engedélyezte. Tamás Gábor ezt szem előtt tartva készítette el a terveket, különös tekintettel a templom belsejéből kinőtt fákra. Ennek az európai szinten is egyedülálló vörösfenyő-konstrukciónak a felépítésére a bódvaszilasi Pozsgay Imre és Társa Bt.-t kérte fel a Debrődi Községi Hivatal. A torony tetején levő keresztet Cselényi Árpád, tornaljai képzőművész, a szentély feletti keresztet pedig Kiss László, encsi képzőművész készítette.

(fotó: debrad.sk)

A Tamás Gábor által tervezett különleges formájú kereszteket mindkét művész adományként ajánlotta fel. Az Úr asztala egy travertin kőtömb, melyet Szabó Fecsu Károly ajándékozott a templomnak. A tervek kidolgozásában még részt vett Csóka Balázs építész-munkatárs, Pongor László statikus, Szűcs Gábor táj-és kertépítész, Pásztor Péter építész, Somlósi Lajos geobiológus és Szántai Lajos történész. A konstrukciót a környéken honos növényekkel futtatják be, a szentély körül pedig különleges fajtájú futórózsákat ültettek, melyet Márk Gergely rózsanemesítő ajánlott fel. A templomot a 2007. szeptember 15-én szentelték fel.